Zöldenergia a „házban”

Egyetemisták vagyunk, tehát elvileg okosak, így tudjuk, hogy a napsütés nem csupán a szexi bőrszín kialakulását segíti elő, hanem azt is, hogy sok pénzt és nem megújuló energiát spóroljunk. Tudja ezt az egyetem is, így egy Európai Uniós pályázat keretében több száz darab napelemmel szórta tele az egyetemi épületek tetejét.

Hogy pontosan mely épületekről van szó? Szinte az összes olyanról, amelyben a szorgalmasan órákra járó diák naponta megfordul, ide értve az „A”, „B”, „J”, „N” és „M” épületeket, valamint a Jedlik Ányos Szakkollégiumot. Bizony, ezek nagy épületek, így a tetőfelületük is méretes, jól el is fért rajtuk 872 darab napelem, amely közel 1400 négyzetméter napenergia hasznosítására alkalmas felületet jelent. A napelemek 14 darab inverterrel csatlakoznak a hálózathoz, a felső kampuszon és a Jedlik Ányos kollégiumon pedig az elektromos hálózatba való visszatáplálásra is alkalmasak. Az épületek tetején elhelyezett napelemek összesen 230 kilowatt teljesítményre képesek, optimális körülmények esetén pedig az egyetem éves, kétmillió kilowattórás fogyasztásának egy nyolcadát tudják fedezni. A felszerelt napelemek egyértelműen korszerűek, teljesítményük egyenként 270 watt peak. A környezetbarát energiatermelés egyetemi „központja” az alsó kampusz területe, amely a maga 170 darab napelemével a teljes, 230 kW-os teljesítmény tekintélyes részét, 170 kilowattot képes leadni.

Egy ilyen, több mint 100 millió forintos beruházást nem meglepő módon hosszadalmas és körültekintő tervezés előz meg. A kialakítás során a szakemberek figyelembe vették többek között a megfelelő mértékben benapozott tetőfelületek méretét, az elnyert pályázati összeg lehető legoptimálisabb felhasználásának lehetőségeit és az épületekben található trafók elhelyezkedését. A beruházás célja egyértelmű, az egyetemi épületek energiaköltségeinek csökkentése, a kampusz működésének környezetbarátabbá tétele. A napelem rendszer szolgálatba állítása a tudományfanatikusok számára is szolgálhat jó hírrel, hiszen az üzemeltetés tapasztalatai később összevethetőek lesznek az „I” épület tetején elhelyezkedő, kísérleti/tudományos céllal üzemeltetett napelemek adataival. További jó hír, hogy a rendszer valójában karbantartásmentes, esetleg az elektromos kötések környékén kell néha körülnézni. Itt még mindig nincs vége a pozitívumoknak, ugyanis arra is kicsi az esély, hogy maguk a napelemek a közeljövőben meghibásodjanak, hiszen alapvetően egyszerű technológiáról, valamint tartós és jó minőségű készülékekről van szó.

Az egyetem környezetbarát fejlesztései viszont itt nem állnak meg. Bár a veszprémi képzési hely épületein további napelemek hadrendbe állítása nem várható, hiszen a telepítésre alkalmas tetőfelületek elfogytak, a szakemberek folyamatosan keresik az egyéb fejlődési utakat. A közelmúltban fejeződött be a „B” épület nyílászáróinak cseréje, valamint hamarosan megkezdődnek az egyetem utcai kampusz fűtéskorszerűsítésének tervezési munkálatai. Így a végére érve van azonban egy rossz hírem is számotokra, kedves egyetemi polgártársak. Azok az erőfeszítések, melyeket az egyetem a környezetbarát üzemeltetés és az energiahatékonyság érdekében tesz, önmagukban nem elegek. Az, hogy mennyi erőforrást igényelnek az általunk nap, mint nap igénybe vett épületek nagyrészt rajtunk, az épületeket használókon múlik. Figyeljünk oda, kapcsoljuk le a világítást, ha nincs rá szükség. Zárjuk el a csapot, ne folyjon hiába és ne szellőztessünk hosszan, ha az épületben éppen hűtenek, vagy fűtenek. Ne felejtsük el, hogy az a legolcsóbb energia, amelyet el sem fogyasztottak.

A cikk elkészítéséhez való segítségnyújtást ezúton is köszönjük Sági Tamásnak és Antal Jánosnak!

Fotó: Strack Flórián